korabeli kritika (1966)
A hét filmjei
Sorszám: 1966/86
Szerző: Molnár Gál Péter Megjelent: Népszabadság, 1966.11.24
forrás: manda
Fontos megjegyzés, Molnár Gál Péter háromórás mozifilmet látott.
_________________________________
Szuperprodukciókkal szemben történelmi környezetben játszódó, nagy statisztérialú, 'nagy költségű. "filmekkel szemben- — kétféle előítélet nyilatkozik Az egyik a- kritikusoké: reraNze-rint azt vallják,- az -ilyesfajta filmóriáskígyó, mint a Ben Hur (az új), a Kleopátra, a Tízparancsolat, a Jézus élete, a Biblia, nem művészeti, csupán üzleti vállalkozás; a históriai csinnadrattától nem hallani egy őszinte hangot sem, a nagy díszletek eltakarják az érzelmeket, a pompás tömegfelvonulások a gondolatot. A másik — nem kevésbé elfogult előítélet — a nézőké. Ez így szól: látni akarok a pénze-mért valamit. kiadós mutatványt, szép nőket, férfiakat, mesés környezeteket, mesés csodákat, és ne erőltessék túl az agyamat. Tavaly a lengyel filmművészet két rendezősztárja, Andrzej Wajda és Jerzy Kawalerowicz is bele-fogott ilyen amerikai formátumú csúcsprodukciók készítésébe. Wajda filmjében. A légióban, mindenki csalódott, de pozitív elő-jellel. Nézők is, kritikusok, is. Mindannyian csillogó látványos-ságot vártakrjól megcsinált csata-jeleneteket. látványos tömegmez-,' gásokat, színeket és kosztümöket És a film — Wajda egyik .legjobb filmje — ennél többet adott. Többet és mást. A lengyel nem-zeti önkritika egyik darabja. Nem kosztümös .történelmi látványos-ság csupán, hanem jelrendszerével egy- időszerű példázat, annyi- • ban mindenesetre, hogy a ma gondjaira a történelmi múltban kutatja a hibákat. Nos, . a lengyel iskola másik nagymesterének. Jerzy Kawalerowicznak új " munkájához — különösen a Mater Johanna ismeretében — úgy ültünk be, hogy a jelmezek alól a mai gondok átderengését minél tük. Boleslaw Prus ismert és kedvelt regényét, a múlt század végén íródott, A fáraót vitte filmre több éves munkával.
A jelenetek nagy része a Kara-Kum-sivatagban készült, valóban nagy gonddal és ambícióval, ha a tömegmozgatás és a fényképezés' minősége nem is éri el azt az elámító színvonalat, amit az ilyen nagyra méretezett műfajtói optikai csodákban elvárunk. Prus regényét a lengyel kortársak a maga idejében kulcs-regényként olvasták. Hiába szólt a mű egy kis Ramszeszről, a fiatal XIII. Ramszeszről, egy népe gondjait átérző ifjú uralkodóról, "-az ifjú fáraót Miklós cárral azonosították, és Herhor alakjában pegig a cár miniszterét, Pobedonoszcevet ismerték fel. .S ha időn-ként, Kawalerowicz három és egynegyed órás vetítési. idejű filmjének nézése közben, úgy rémlik, hogy Egyiptomon a mai Lengyelországot kell érteni: a jel-rendszer nem összefüggő, nagyon is esetleges és hamarosan elvesztjük á legjobb indulat mellett is — az aktualitás fonalát, hogy egy tarka egzotikus történet lassan pergő meséjét kövessük. na önmagában nézzük a filmet "--1 és nem egy ismert romantikus regény megfilmesítését látjuk ben-ne: és hogyan- is nézhetnénk másképpen, akkor a regény ismerete nélkül — sok zavarba ejtő motívummal találkozunk. Elsőnek itt van a központi hős alakja, XIII. Ramszesz, akiről a filmen nem derül ki egészen bizonyosan, hogy valóban tehetséges, uralkodásra termett-e, olyan fáraó, aki képes lesz a szükséges reformokat végrehajtani, és akinek feltétlenül igaza van a babonás népet kemény kézzel vezető fő-papsággal szemben. A regény Ramszesze —.bár ott is elkalandozik szerelmi, játékokban, bár ott is kitetszik, hogy felkészületlen és improvizatív uralkodó —mégis nemes indulataival, relszántságával rokonszenvet ébreszt az olvasóban. A filmbeli fáraó alakja zavarosabbá válik ellenjátékosától, Herhor főpaptól. Egy mindvégig intrikus konvenciók szerint megjelenített figurát látunk,- aki mindössze a film vége felé, egy tirádájában mond ki olyan vitathatatlan igazságokat — arról, hogy tudomány és korszerű felkészültség nélkül nem lehet vezetni egy országot amelyek a regényben indokolják, hogy Ramszesz törekvéseit az utána trónra kerülő Herhor valósíthassa majd meg. Mindezt á filmen nem látjuk, csupán a kapcsolatok zavarosságát és a lengyel filmiskola hagyományainak megfelelően egy boldogtalan véggel lezárt történet birtokában hagyjuk el a .mozit.-- M. G: P,•
onlineocr.net
Megjegyzések
Megjegyzés küldése